A kanapé-kaland
Hosszas keresgélés után egyszerűen nyitható és kompakt kanapét vettünk. A kanapéválasztás részleteiről itt olvashatsz.
A Sibyll kanapét egyedi színben rendeltük meg, és kíváncsiak voltunk, milyen lesz a két, kicsi színminta kanapéméretben. Néhány képet azért ide is beszúrok:
A vártnál 1-2 hónappal korábban legyártották a bútort. Aznap, amikor szóltak, el is robogtunk Diósdra, hogy kölcsönkérjük a furgont. A budaörsi Doktor Kanapé üzletben elintéztük a papírmunkát, aztán az átvevőhelyről hazavittük a kanapét a Városmajorba.
Mielőtt kiszedtük volna a kocsiból, egy kicsit bekukkantottunk a csomagolás alá. Konstatáltuk, hogy egy másik kanapét adtak oda. Telefonáltunk, visszarobogtunk, nem-a-miénk-kanapé kocsiból ki, igazából-a-miénk-kanapét keresik, telefonálnak. Várunk.
Néhány percig két opció tűnt valószínűnek:
- véletlenül elcserélték a kanapénkat, mint a viccekben a csecsemőket: ha igen, akkor ki vitte el? és hova? és hogy szerezzük vissza?
- még le se gyártották, téves riasztás volt az egész.
A bizonytalanság hosszúnak tűnő percekig tartott, aztán meglett a kanapé. Ezúttal ellenőriztük, hogy jót viszünk-e el. Megnézhettük volna első körben is, de szerettük volna minél inkább óvni, ezért úgy hagytuk a csomagolást, ráadásul, ami kilátszott belőle, enyhén zöldesnek tűnt. Fel se merült bennünk, hogy másik kanapét adnak.
Korrektek voltak, elnézést kértek és még a kanapét is segítették betenni a kocsiba. Újabb kör haza, a monstrumot valahogy odavonszoltuk az ideiglenes helyére. Ettől az edzéstől Rudinak melege lett, így letettük a táskát, benne Rudi pulóverével.
Kis pihi után furgonnal vissza Diósdra. Végre vége a napnak. Nyitnánk ki a saját kocsinkat, de a kulcs Rudi pulóverében maradt, a Városmajorban. A furgon sok üzemanyagot zabál, ezért inkább jött Mumi, a megmentőnk, és hazaszállított minket. Ő Rudi anyukája és az én második anyukám. Érdekelte, mi újság a felújítással, úgyhogy megnézte magának élőben is. Én meg bevittem a táskáját, nehogy amiatt esetleg feltörjék a kocsit.
Én már otthon maradtam és pakoltam, Rudi és Mumi pedig visszament Diósdra a mi kocsinkért. Az este folyamán azzal az üzenettel borzoltam az idegeiket, hogy nálunk maradt Mumi táskája, benne a jogsi stb. Úgyhogy Mumi tett még egy tiszteletkört.
Szóval így történt. Már alig várjuk, hogy végre betegyük az elkészült lakásba. Ez remélhetőleg néhány hét múlva már lehetséges lesz.
Vakolás – 2. rész: nyílászárók visszaalakítása
Ablaknyílás visszaalakítása
Már 2 és fél éve szőtték a pókok a hálójukat a zöld purhabra és a lecsorbított tégladarabokra, amikor odáig jutottunk, hogy visszaburkoljuk a nyílászárókat.
A kislakásban még 2015 őszén cseréltük ki az ablakot, az ajtót és a radiátort. A projektről itt olvashatsz.
Porfix téglát használtak az ablak- és az ajtókeret visszaépítéshez, ahogy a fürdőszobai fal építéséhez is. Ez a megoldás erősebb felületet ad, mint a gipszkartonos, viszont cserébe szűkebb lesz a nyílás, mert a Porfix tégla vastagabb. Ha szeretnéd látni a gipszkartonozás eredményét, megnézheted a nagylakás nyílásainak visszaburkolását.
Sajnos elég szűköcske lett az ablak, ezért enyhén szélesedő nyílást kértünk a burkolóktól.
Ha kész a felújítás, egyszerű, fehér párkányt veszünk.
Ajtónyílás visszaalakítása
Amikor a kislakásban húztuk meg magunkat a nagylakás felújításának heteiben, minden zaj behallatszott a folyosóról, mert lukas volt a fal az ajtó környékén. Remélhetőleg a nyílászárók visszaépítése megoldja a problémát.
Amint kész lesz a kislakás, megesszük, amit főztünk, azaz kipróbáljuk, milyen itt lenni, majd beszámolunk a luktalan falak adta hangszigetelés eredményéről.
Az ajtó esetében derékszögű sarkok keletkeztek. Jó sok vakolatot elnyelt az ajtó körüli rész, mert egyenetlen volt a felület.
Szellőzőcső kivezetése a kertbe
A kezdetektől ki akartuk vezetni a kertbe a fürdőszobai szellőző csövét és a teakonyha páraelszívóját is. Az előzményekről már írtam és képeket is mutattam az áramszerelés kapcsán.
Kitaláltuk, hogy a két cső a teakonyha fölött találkozik, és a felsőszekrénybe rejtve folytatja az útját a kerti falig. Bontás nélkül viszont nem tudhattuk, hogy ezt meg lehet-e valósítani.
Ha csak most kapcsolódtál be a dologba vagy szeretnéd felfrissíteni a helyismeretedet, a kislakás alaprajzát és 3D SketchUp tervét itt láthatod. Ha pedig az összes, kislakásról szóló cikket magadévá tennéd: íme, a kislakásról szóló cikkek főoldala.
Kacifántos volt a történet, de sikerrel jártunk. Hőlégfúvó segítségével szűkítettük a csövet, aztán, amikor már a helyén volt, visszaegyengettük. Az egészet Rudi csinálta, én csak segítettem neki, közben meg dokumentáltam a történéseket.
Fürdőszobai páraelszívó lukjának kivágása
Tervezéskor tanakodtunk rajta, hogy hova vezessük ki a fürdőszobai elszívó csövét. Az egyik opció a folyosó volt, viszont akkor a fürdő hosszabbik oldalán, a plafon alatt végigfutott volna a cső, ráadásul zúgás és pára keletkezett volna a folyosón.
A nagylakásban így oldották meg a kivezetést az előző lakók, de kétségeink vannak, hogy ez szabályos-e egy közös folyosón, még akkor is, ha egyedül mi lakunk az egész szinten.
Végül úgy döntöttünk, hogy a zuhanyzó fölött vágunk egy lukat a falba, oda tesszük a szellőzőt, onnan megy tovább a cső a konyhai elszívóval együtt a kertbe.
Ha hiányérzeted támadt a légtechnikai dolgok meg nem mutatása miatt, átérzem a fájdalmad. Mindezt és az áramvezetékek behúzását is majd a villanykapcsolók és konnektorok felrakásakor mutatom meg, mert egyszerre szeretném lezárni a kislakás áramszerelését, különben is már több, mint duplája ez a bejegyzés egy átlagos cikknek, és hússzor annyi képet szerkesztettem bele.
Vacókiát a Facebookon és az Instagramon követheted, ha szeretnél értesülni a legújabb cikkekről és extra tartalmakról.
Szuper, csak ennyit tudok hozzáfűzni! 🙂
Köszi, Mumi, reméljük, az lesz. Néhány hét múlva elvileg már kész! 🙂