Szívás 8 négyzetméteren – azaz alakul a kislakás felújítása

Itt tartottunk…

Nyár végén írtam utoljára a 8 négyzetméteres kislakás felújításáról.

A padlóburkolás befejezése után, július közepén összeszedtem a munkásoknak, hogy milyen teendőik vannak még. Megcsinálták a vízbekötést és folytatták a glettelést, aztán végül inkább azt mondtuk nekik, hogy majd mi befejezzük, ami még hátra van. Nem voltunk mindennel elégedettek, legkevésbé a falicsempézéssel.

A hab a tortán az volt, amikor egyik nap átmentem a kislakásba és láttam, hogy ereszt a konyhai vízkiállás és a gletteletlen lábazat mögött színültig áll a víz. Direkt vízszigetelő réteget tettünk a padló alá és szárító vakolatot a falra. Csöppet kontraproduktív ezek után arra várni, hogy kiszáradjon a fuga és a padló, mielőtt glettelhetjük a lábazat tetejét.

Kartonpapírokat és lepedőt gyömöszöltem a résbe, aztán bevittem a páramentesítő gépet a kislakásba.

Kellett ez a fél év ahhoz, hogy higgadtan folytassam ennek a 8 négyzetméternek az alakulását a blogon.

• 

• 

• 

Glettelés befejezése

A nagyobb falfelületeket kihozták egyenesre a munkások, viszont a problémásabb részeket még ki kellett alakítani, és ekkor vettük át a felújítás befejezését.

A glett javítgatása egyszerű és kockázatmentes feladat, amit mindenki meg tud csinálni, aki hajlandó rá és ügyes a keze. A végeredmény az egyéni igényszinten múlik, nem a szakértelmen.

Képeken kicsit se látványos és élőben se érezhető a haladás, viszont előtte és utána ég és föld a különbség.

Sok apró lépésből áll ez a javítgatás-csinosítás, például befejeztük a konnektorok és kapcsolók környékét. Az áramszerelés befejezéséről külön cikket írok majd, most jöjjön a többi:

Lábazat és csempeszélek glettelése

Széria Glettet használtunk. A glettelés türelemjáték: nem lehet egy lépésben megcsinálni, hanem apránként kell építkezni.

Az elején érdemes követni az utasítást, aztán tapasztalat alapján el lehet térni tőle, ha szükséges. Annyiszor kevertem be kisebb mennyiségeket, hogy mérés nélkül tökéletes állagú lett a massza.

Egy kis idő elteltével, amikor már kemény, de még nedves a glettanyag, jól alakítható. Ha javítani kell a formán, ilyenkor érdemes.

A lábazatot egy fugalehúzó formával alakítottuk ívesre és később ezt az ívet követve finoman megcsiszoltuk. (Később az összes glettelt részt lefestjük mészfestékkel.)

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Glettelés az üvegtéglasor környékén

Az üvegtéglasor nem sikerült szabályosra: se nem függőleges, se nem illeszkedik a fal síkjába. A fölső téglák kilógtak a falból, ezért megkértük a munkásokat, hogy húzzanak még glettet a falra.

A felújítók nagyjából úgy hagyták volna a felületet, ahogy az első képeken látszik, mert “az most már olyan”.

A kis falszakaszt Rudi csinálta: a harmadik képen épp derékszögvassal ellenőrzi a síkot. Igyekezett úgy glettelni, itt-ott csalni, hogy a végén jól nézzen ki ez a rész.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Csempeélvédő beépítése a falba

Úgy döntöttünk csempézés előtt, hogy a lámpakapcsolótól balra levő sarkon fusson végig az élvédő. Így szimmetrikus ez a kis falszakasz és védve vannak a sarkok az ütésektől.

A kapcsolónál padlótól olyan magasságig csempéztünk, mint a fürdőben, tehát a fürdőből kifordul a csempesor, a konyhában viszont csak a pult és a felsőszekrény közé tettünk csempét. Az élvédő csempétlen szakaszait el kellett fednünk glettel.

• 

• 

• 

Ajtónyílás kialakítása harmonikaajtóhoz

Az ajtónyílás csempétlen jobb oldala egyenes és függőleges kellett, hogy legyen, mert erre szereljük majd az ajtót. Emiatt ezen a pici részen nem is lesz lábazat, mert sík felületre lehet csak harmonikaajtót tenni.

A választott harmonikaajtót már mutattam korábban. A szükséges biztonsági többlettel készült a nyílás, mert nem tudtuk előre milliméter pontosan, milyen magas lesz összesen a csemperagasztó, a padlóburkolat és az ezek alatti vízszigetelő réteg.

Padlóburkolás után odapróbáltuk a harmonikaajtót és bejelöltük, mennyivel hozzák lejjebb a nyílás tetejét.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Utólagos bontás és javítás

A fürdőszobában két helyen lékeltük meg a falat, miután kész volt a felújítás.

Ez nem praktikus. Értsd: burkolás után minden szép tiszta és új, lehet szerelni a bútorokat, öröm és boldogság, ehelyett puff, megint ott vagyunk, mint bontáskor. Kétszer is.

Szóval nem voltunk boldogok és húztuk-halasztottuk a dolgot az amúgy is sokat csúszó felújítás végén, de tudtuk, hogy ez mégis szükséges, mert:

• A vízcső fölött, a plafonon kongott a vakolat: ezt a részt nem újítottuk fel – de nem akartuk megkockáztatni, hogy lakberendezés után omoljon le fél négyzetméter a plafonról
• A zuhanyzó fölötti sarok glettelés után besárgult: ki tudja, miért, talán egy csőre lecsapódott nedvesség rozsdafoltja itatta át – ezt se akartuk úgy hagyni (bontás előtt végig csempe volt itt)

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Fölösleges fuga és csemperagasztó lekaparása

A recés padlóburkolaton levő, fölösleges csemperagasztó nagyját Rudi kaparta le. Nedvesen jobban látszottak a foltok. Nati is segített felmosni és kapirgálni, amikor nálunk aludt. Nekem ez már túl sok lett volna a fürdőszobai fal fugakaparása után.

A glettelést könnyű javítani, de a fuga száradás után keményebb lesz, mint Chuck Norris erekciója.

Nehezítette a helyzetet, hogy ekkor már közel 2 hónapos volt a fugázás. Kapirgáltam-kapirgáltam: ettől a csempék nem kerültek egy síkba, a fugázás nem lett sokkal szebb, csak kevésbé hányadék.

A fal csempézését ITT nézheted meg, írtam néhány tippet is, hogy neked jobban sikerüljön a burkolás.

Kaparás után bekevertem egy kevés fehér fugát és próbáltam javítgatni: igyekeztem eltakarni a fugából kilátszó csemperagasztó darabokat és kiegyengetni az összevissza fugavonalakat, betömködni a lukakat.

Ez nagyjából tízszer annyi munka, mint egy átlagos fugázás, és sokkal rondább az eredmény még így is. Nekem ez a sziszifuszi munka volt az abszolút mélypont.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Fugázás javítása

A falicsempe és a fugázása kritikán alulira sikeredett, a padlóburkolatot rendesen lerakták, csak maradt néhány luk itt-ott és megbeszéltük a felújítókkal, hogy ezeket mi kijavítjuk, emiatt nem kell újra jönniük.

Könnyebb egy kis hiányt pótolni, mint egy elrontott munkát szépítgetni. Persze, jobb lett volna, ha tökéletes munkát vehettünk volna át, amit nem kell megpiszkálni.

Minél kisebb mennyiséget érdemes bekeverni, mert a fuga hamar megszárad, akkor meg már nem lehet vele dolgozni.

A padlóburkolásról ITT olvashatsz, ha érdekel, milyen járólapot és fugát választottunk.

Az épített zuhanyzó küszöbének szélén még ráfugáztam az élvédő végére, mert kiállt és éles volt. (A járólap és a hozzá tartozó fém élvédő kicsit vastagabb, mint a fehér csempe + élvédő.) Így szebb és biztonságosabb.

A fürdőszobai vízkiállások körül is mindenhol fugáznom kellett. Ezek közül a zuhanyzóban sikerült a legkevésbé a csempevágás: ott még a takaróelemek körül is látszott a luk.

Ha először láttam volna felújítást, azt gondolhattam volna, hogy ez normális, de a nagylakás felújítóinak valahogy sikerült lukak és fugatoldozgatás nélkül megoldaniuk a kiállások környékét.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Üvegtéglasor befejezése: fugázás és glettelés

Falépítéskor jóval vastagabb falazóanyagot használtak, mint amilyen vastag az üvegtégla. Ez később bonyodalmakat okozott, amikor befejeztük az üvegtégla körüli részt.

Fugázás a csempesor tetejéig

Kívülről, a teakonyha oldaláról hoztuk közelebb a csempesor síkjához az üvegtéglasort: ott könnyű volt fugázni.

Belülről viszont egy mélyebb részt kellett valahogy megoldani, és a fuga nem is erre való, mert azt maximum 6 milliméter szélességben ajánlják. Felvetettem ezt az aggályomat, de a kivitelezőnk azt mondta, jó lesz.

Amiatt is aggódtam, hogy mi lesz a kék vízszigetelővel amit rákentek az üvegtéglákra is.
Mondták, hogy majd leszedik. Nyilván nem szerettem volna kikandikáló hupikék törpikéket és sérült üvegtéglát sem.

Első fugázáskor kihozták a megfelelő síkba, átlósan. Egyszerre nem lehet ennél többet rápakolni. Egy-egy helyen volt egy hajszálrepedés, de ezeket elfedtem, amikor folytattam a szépítgetést.

A képeken nem látszik, de ezekkel kellett megküzdenem szabad kézzel:

• az üvegtéglák nem pont egy síkban voltak: a széleket-sarkokat igyekeztem egyenlő mértékben befedni
• a fehér csempe barna oldalát is el kellett takarni mindenhol
• a kék vízszigetelőt le kellett kaparnom, amit nem lehetett, azt egyenes vonalban el kellett fedni

Igyekeztem, hogy a végén úgy nézzen ki az egész, mintha szabályos lenne. A nagylakás fürdőjébe is üvegtéglasort csináltattunk, ott Ytong téglát használtak, ami keskenyebb, ezért a ferde fugázás nagyjából olyan vastag volt, mint az üvegtéglák közti rész.

Én elégedett vagyok az eredménnyel, főleg ahhoz képest, hogy először fugáztam. Úgy néz ki, hogy tartós is. Sokkal szebb lett, mint a másik lakásban a hasonló rész, ahol vékonyabb a fal. De az is igaz, hogy egy munkást soha nem fog annyira érdekelni az eredmény, mint minket.

Azt remélem, hogy egy szép üvegtéglasorral kevésbé feltűnő a fehér csempe szörnyedvény fugázása.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Glettelés a csempézés fölött

A fölső 2 üvegtégla az épített zuhanyzó csempézése fölé ér: ez a rész a falhoz tartozik, tehát glettelni és aztán festeni kell majd.

Valamiért elkezdtek bal oldalt a glettre fugát kenni. A fuga kőkemény és alakíthatatlan: ha megszáradt, nem lehet csiszolni se.

Rudi végül le kellett, hogy szedje ezt a részt. Az összes élet építhette újra.

• 

• 

• 

Glettelés a nyílászárók körül és takarítás

Azért nem voltak már se az ablakon, se az ajtón a fóliák, mert 2015-ben cseréltük a nyílászárókat és már rég leszedtük, mert egy idő után már nagyon nehéz leszedni.

A takarításról: tökre nem mindegy, hogy ki csinálja. Sok idő, sok munka. Ha mondjuk a munkások tudják, hogy ők fogják lepucolni, akkor igyekeznek nem összekoszolni a dolgokat, például gondosan letakarják a radiátort, nem csak tessék-lássék rádobnak valamit. Ha nem ők fogják? Akkor mindegy, nem az ő bajuk.

A kosztól eddig nem is látszott, de egy helyen megkarcolták az ablaküveget és több helyen az ajtót. Olyan helyeken, ahol a fólia se védte volna a nyílászárókat.

Ablaknyílás befejezése és az ablak takarítása

Az ablakkeret két oldalát is Porfix téglával rakták ki, ami ellenállóbb, mint a gipszkarton. Hátránya, hogy vastagabb és több munka az egyenes élek kialakítása. Amúgy is szűk az ablak, így még szűkebb lett a nyílás, anyira, hogy le kellett szednünk az ablakot, hogy a sarkokba is beférjünk a glettanyaggal.

Ez nem egy sima ablaküveg-takarítás volt, hanem több hónapnyi mocskot kellett leszedni a bontás porától kezdve a ráfröccsent vakolatig.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Ajtókeret letisztázása és az ajtó takarítása

Az ajtókeretre került vakolatot és glettet is le kellett vakarnom, mindezt úgy, hogy ne okozzak további sérüléseket a műanyag ajtón. Ettől a művelettől a sarkokban itt-ott megjelent egy kis vakolat. A letisztult hatás érdekében az a terv, hogy kinyomjuk a sarkokat fehér szilikonnal.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Tanulság és happy end

Könnyű bagatellizálni a kisebb részletek befejezését, de mindez valójában nagyon-nagyon sok idő és munka. Nem néhány mozdulat. Több hétnyi állandó vakarás, suvickolás, görnyedés, megoldáskeresés, szívás.

És ezen múlik, hogy mennyire jól néz ki egy lakás. Helyenként nem a mi igényszintünket tükrözi a felújítás eredménye, de tudjuk, hogy hova és milyen vizuális hangsúlyt akarunk tenni és a kisebb hibák szinte senkinek nem tűnnek majd fel.

Nem árt előre tisztázni, hogy pontosan miket várunk el, de ha a felújítás vége fele ott tartunk, hogy nekem, laikusként kell egyenként megmutatnom a hibákat, ahelyett, hogy a szakember önállóan kijavítsa (vagy el se kövesse) őket, az már régen rossz.

Egyébként sok mindent jól megcsináltak, főleg a burkolás előtti időkben, de ez nem kárpótol a bosszúságainkért.

Még akkor is nehéz elviselni egy lakásfelújítást, ha minden elsőre tökéletesen sikerül. Főleg, ha – akár miattunk – hónapokat csúszik.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez már a második felújításunk és elvártunk bizonyos dolgokat, szemben az első alkalommal, amikor zöldfülűként mindennek örültünk.

Külön cikket írok majd a szakemberekkel kapcsolatos tapasztalatainkról: hogyan érdemes munkásokat választani, mire érdemes figyelni, miket érdemes előre tisztázni stb. Ez egy fontos téma, mert meghatározza a felújítás eredményét.

Facebookon és az előző bejegyzésben már mutattam néhány képet a minilakásról. A részletes blogbejegyzések kicsit lassabban készülnek, mint egy Instasztori: jelenleg a Kislakás nevű kiemelt sztoriban láthatod, hogyan alakultunk.

Ezután a monster cikk után rövidebbek jönnek, aztán pedig bemutatom a dekorált, berendezett kislakást. Jó lesz. 🙂