Így kérte meg Rudi a kezem

A lánykérés

2014. március 26-án hazaértünk Rudival az edzésről, épp felakasztottam az előszobában a kabátomat, megfordultam, és láttam, hogy Rudi ott áll, kezében egy nyitott dobozkával. Egyetlen kérdést tett fel:

Leszel a Vacok?

Hát, így történt, az előző lakás előszobájában, egy átlagos szerda este.

A válaszomat két szóval jellemezném: határozott és nonverbális. Értsd: hangos szuszogás, ölelkezés, Rudipóló-összekönnyezés.

Leszel a Vacok? Ebben a mondatban minden benne van, ami számít: a jövő idő, a határozott névelő és a kérdőjel is. És persze, a Vacok.

A gyűrű

Amikor az agyam újra átvette az irányítást, megszemléltem az ékszert. Tetszett.

Rudi kérdezte, ismerős-e. Mondtam, hogy nem. Aztán később mutatta, hogy mi alapján választotta. Erről a képről már felismertem:

Akkoriban az azóta megszűnt Polyvore nevű oldalon fejlesztgettem a szépérzékemet: különféle szetteket állítottam össze. Így anélkül, hogy egy fillért is költöttem volna öltözködésre, korlátok nélkül, kedvemre válogathattam. Ha később mégse tetszett valami, fogtam és töröltem. Költségkímélő, elméleti stílusgyakorlat volt ez, és egy-egy kreálmányomat Rudinak is megmutattam.

Ezt az ékszert választottam a legtöbb összeállításhoz anélkül, hogy a képen kívül bármit is tudtam volna róla, miért is érdekelt volna, hogy miből van?

A lánykérés után összekuporodtunk a kanapén, néztük a gyűrűt az ujjamon, és Rudi elmesélte, hogyan történt: titokban megjegyezte magának a gyűrűt, és egyszer, amikor nem voltam otthon, belépett az oldalra a gépemről, és megnézte a részleteket a Macy’s weboldalán.

Lánykérő gyűrűként ritka a gyöngy. A fekete dobozos, saját kép jobban átadja a tahiti igazgyöngy árnyalatát, mint amit a monitoron láttunk. A középszürke gyöngy átveszi a hozzá közeli színeket, így olyan, mintha rejtőszíne lenne.

Ha kérdeznél a gyűrűről, írj privát üzenetet!

Rudi elmesélte, hogy itthon is végignézegette a kínálatot, de nem talált olyan gyűrűt, ami ennél jobban tetszett volna neki, úgyhogy gondolt egy merészet, és megrendelte Amerikából. Egy nagy dobozban jött, tehát senki sem sejthette, hogy milyen kicsi tárgy lapult benne.

Rudi ügyes

Először is, akkor kérte meg a kezemet, amikor még sohasem fordult meg ilyesmi a fejemben, annak ellenére, hogy már évek óta együtt éltünk, de kivárta azt az időt, amikor már igent tudtam mondani. A legtöbb, családdal kapcsolatos kifejezés, például a ‘házasság’ nekem egy csúnya szó volt, ezért elkerültek engem a fehér ruhás vágyak.

Másodszor pedig, borzasztó kritikus vagyok mindennel, pláne egy olyan tárggyal, amit nap mint nap kartávolságból látok. Ha nem találnám tökéletesen hozzám illőnek, nem bírnám elviselni magamon. (Tudom, szegény Rudi. 🙂 )

A romantikus lelkűek első kérdése, hogy és térden állt? Nem, Rudi jobban ismert engem ennél: tudta, hogy mennyire feszélyezne engem egy hagyományos, gyertyafényes-vacsorás-letérdelős ékszervillantás.

Az az elvünk, hogy a hétköznapok legyenek jók, mert azokból van a legtöbb. Ha az ünnepek is jók, az csak a ráadás.

Büszke vagyok Rudira, amiért ő egyedül, felnőtt férfiként eldöntötte, hogy mit akar, anélkül, hogy bárki tanácsát, véleményét kikérte volna. Tetszik a fondorlat, ahogy leokéztam a gyűrűt, de közben fogalmam se volt az egészről.

Egy kis kreativitás

A 4 év alatt gondolkodtam rajta, hogy egyszer veszek a gyűrűhöz gyöngy fülbevalót, de aztán fogtam 2 darab fél pár műanyag bogyó fülbevalót, befestettem ezüstszínű körömlakkal, és kész is lett a kedvenc fülbevalóm. Eddig még senkinek se tűnt fel a turpisság.

Többnyire ezt a fülbevalót lehet rajtam látni, például a bemutatkozó bejegyzés képén is: 10 random dolog Vacókia írójáról.

Gyakran a kezemre pillantok, és soha nem fogom megunni ezt a fátyolosan fénylő ékszert, amit még az ősvacókiai állapotok közt kaptam: az előző lakásban és Samu kutya örökbefogadása előtt. Mindig ez a 3 szó lesz nekem a legkedvesebb kérdés: Leszel a Vacok?

A gyöngyös gyűrűm egyik korszakba se illik, de itt megnézheted, mikor milyen volt a gyűrűdivat:

Neked melyik tetszett legjobban? Írd meg kommentben! 🙂

4 évvel később

Amióta megvan, egyszer ródiumoztattam és tisztíttattam. Jóval többször viselem, mint amit az ékszerészek helyeselnének.

A gyöngyöt mindenféle vegyszertől óvom, hogy sokáig szép maradjon. Vigyázok rá, de szeretem viselni: sok értelme nem lenne a gyűrűnek, ha évente néhányszor venném csak föl.