Telefonasztal felújítása zománcfestékkel és hengerrel

Eredeti állapot

Ezt a praktikus kis bútort még 2015 júniusában ütöttük le Galeria Savarián. Az új lakásba terveztük és rá is rajzoltuk a fiktív alaprajzra, mielőtt még beköltöztünk volna:

A korához képest igen szép állapotban vettük, 20 ezer forintért. Az újrakárpitozás abszolút indokolt volt, mert már szétmállott benne a szivacs és az okkersárga huzatért se rajongtam túlzottan.

A fafelület szép volt úgy, ahogy volt, viszont nem illett a dizájnbeli elképzeléseinkhez: Vacókiában minden fa közepesen sötét, a legtöbb tölgy, ahogy a parketta is.

Pletykapadot az előszobába?!

Sajnos hiányzott az asztalka hátoldaláról a cetli, ezért talány, honnan került hozzánk és mennyi idős. Kutattam az interneten és találtam néhány hasonló, amerikai bútort. Valószínűleg a hatvanas-hetvenes évekből származhat, ennél többet nem tudtam meg, viszont azt igen, hogy ez angolul egy „gossip bench”, azaz pletykapad.

Ahogy elterjedt a vezetékes telefon, jött az igény, hogy ülve lehessen telefonálgatni, így született meg a pad-asztal kombinációjából álló bútordarab. Sokféle verziója létezik, kortól és régiótól függően. Az asztallapra tették a telefont, mellé egy lámpát, a polcban pedig a telefonkönyvet tárolták.

Nekem soha nem volt vezetékes telefonom, ezért csak elképzelni tudom a napi szeánszot, hogy az ember odabattyog a telefonasztalhoz, leül, tárcsáz, felhívja valamelyik szerettét, megtárgyalja vele az élet nagy dolgait, miközben pöndörödik a telefonzsinór, és amikor eljön az idő, leteszi a kagylót és elhagyja a telefonálásnak dedikált bútor környékét.

A miénk az eredeti verziónál kompaktabb, mert betolható az ülőke, másképp el se fért volna az előszobában, ahol egyébként pont a kaputelefon alá került.

Elgondolkodtunk rajta, hogy milyen jól nézne ki, ha a műanyag helyett egy antik kaputelefontestet tennénk fel, Rudi megbütykölte volna, de aztán elvetettük ezt az ötletet.

• 

• 

• 

Kárpitozás

Utólag nem is értem, miért, de két teljes éven át az eredeti állapotában használtuk a bútort.

2017 júniusában aztán vettem egy 4 centi magas habszivacsot egy háztartási boltban, reméltük, hogy befér majd. A magassága pont jó volt, csak az egyik oldalából kellett lefaragnunk. Végül a két felső sarkából is levágtunk egy keveset átlósan, hogy ne legyen útban a bútor alsó sarkaiban levő beugró elemeknek.

A bútort be akartam festeni valami olyan színre, ami sehol máshol nincs a lakásban. Emellé olyan kárpithuzatot választottunk, ami illik a hexacsempéhez. A masszív, középszürke textilt a közeli Fabrika shopban vettük 1250 forintért.

Rudi kárpitozott, én csak néztem (és segítettem és dokumentáltam). Szerinte nem lett tökéletes, főleg az átlósan levágott élek miatt, de a miénk. 🙂 És sokkal szebb lett, mint előtte volt.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Színválasztás – egyedi árnyalat kevertetése zománcfestékből

Kárpitozás után másfél évig hozzá se nyúltam. Ezen kívül még 3 bútor várt festésre és tanácstalan voltam, melyiket milyen színűre és milyen festékkel fessem.

Szerettem volna valamilyen zöldes árnyalatot a lakásba, így született meg az egyedileg kevertetett Vacókia-zöld színű, bonanza bútorokból összelegózott dolgozósarok.

Ezután a vacókiai színpalettát egy testes vörösborhoz hasonló árnyalattal szerettem volna bővíteni.

Nézegettem-nézegettem, mi tetszene. Egy erőteljes, de sokféle árnyalathoz illő színt szerettem volna, ami ugyanolyan jól néz ki mondjuk a meleg árnyalatú parkettán, mint a hideg, szürke hatszögcsempén. Olyan sötétpirosat akartam találni, ami se nem túl lilás, se nem túl barnás.

A lakás tervezésekor kerültük a sötét színeket, mert icipici az egész, ráadásul északkeleti fekvésű és földszinti/alagsori. ITT már mutattam a telefonasztalt és írtam, hogy mit fontolgatok vele kapcsolatban. Úgy voltam vele, hogy ilyen kis felületen megfér egy sötét szín, ráadásul az előszobában alapból sötét van.

Most már tudtam, hogy az NCS (Natural Color System) színrendszerben kell gondolkodnom, mert ezt keveri ki az áruházakban a gépi színkeverő (a RAL színeken kívül, de ott kisebb a választék.)

Ebben az esetben is az e-paint oldalán néztem a színeket, az NCS 1950 színek közt találtam meg az ideális árnyalatot. Ez benne se volt a több centi vastag, bolti palettában.

☝Jó tudni, hogy az összes NCS színt ki lehet kevertetni, nemcsak a palettában találhatóakat.

Itt láthatod a nyertest, aminek a becsületes neve: S 5040-R10B. Ezt a kódformátumot kell megadni a festékboltban, viszont neten sokkal egyszerűbb a hexa kódra keresni: #6B2332.

Élőben erőteljesebb a szín, ez a lentebbi képeken látszik. (Árról és beszerzési helyről lejjebb görgetve, a Fedőfestés alfejezetben olvashatsz.)

Ezért halogattam közel 3 és fél évig a bútorfelújítást

Alkotás előtt rombolni kell, és én tisztelem a nálam jóval idősebb bútor ismeretlen előéletét, az alkotók kezét, az egész munkafolyamatot, ahogy elkészült ez a szép bútor.

Szóval ezért nehéz nekikezdeni. Meg, persze, rengeteg idő és nehéz munka. 🙂 A régi kárpiton kívül úgy volt szép, ahogy volt. Minden általam választott bútor első látásra szerelem volt és a telefonasztal se kivétel.

A sötétbarna felületkezelés többnyire tetszik, a rezes árnyalat kevésbé. Az eredeti színével nem illett a lakásba, viszont praktikum, forma és méret alapján maradnia kellett az előszobában.

Nyilván az lett volna a legjobb, ha a tölgy parkettához hasonló árnyalatú lett volna a bútor – ez esetben esélytelen lett volna, hogy hozzányúljak és eltakarjam a fafelületet. A bonanza íróasztalt sajnáltam, mert festés előtt is szép volt, az éjjeliszekrényt és a szíves bonanza széket viszont különösebb lelki problémák nélkül újítottam fel.

Alapvetően egyetértek az értékmegőrzéssel és jobban szeretem a fa érintését, mint a festett felületét. Ha nem hiszed, nézd meg, mit hoztam ki ebből a fiókos asztalkából! Viszont úgy vagyok vele, hogy mindenki azt csinál a saját cuccaival, amit akar. Összességében az ember fontosabb, mint a tárgy.

Így hát nekiláttam a pusztításnak, és ha egyszer elkezdem, akkor nincs megállás.

Csiszolás rezgőcsiszolóval

Eddig kézzel csiszoltam, illetve csiszolás helyett festékmaróval szedtem le a régi lakkot. Egy ilyen gonosz alakú bútor esetében viszont elengedhetetlen egy csiszoló.

Kölcsönvettem Rudi Dremel Multi Max nevű eszközét és a két legkisebb alkatrészen gyakoroltam, hogyan kell használni a rezgőcsiszolót. Van, aki szerint csak a pergő festéket/lakkot kell eltávolítani. Én igazából nem tudom, de szeretek biztosra menni, így hosszú évekig tökéletes marad a felület. Nyilván igénybevételtől függ, hogy mennyire jön le a festék.

Ezzel a bútorfelújítással azt akartam kipróbálni, hogy mennyire sima felületet tudok létrehozni hengerezéssel. Ahhoz pedig tükörsimára kell csiszolni a bútort.

Ez a művelet baromi hangos és rengeteg finom porral jár, ezért a pincében csináltam arcmaszkkal, védőszemüveggel és füldugóval.

A háromszög alakú fejjel minden apró hajlatba be tudtam jutni, még akkor is, amikor elfogyott az eszközhöz való csiszolópapír és nagyobbat tettem rá.

Már nem tudom pontosan, hányas papírokat használtam, de mindig az a lényeg, hogy először durvábbat, utána fokozatosan egyre finomabb szemcséset kell használni, így lesz egyenletes, karcmentes a felület.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Zsírtalanítás

Miután eltűnt a lakkréteg és leporoltam a bútort (ha kell, porszívózni is lehet), áttörültem a felületeket nitrohígítóval. Lakkbenzint is lehet használni, nekünk nitro volt otthon. Lényeg, hogy tökéletesen zsírtalan legyen a felület alapozás előtt.

• 

• 

• 

Vízbázisú alapozóréteg felvitele hengerrel

Vettünk egy 0,375 literes Obi Extra alapozót 1699 forintért, az eddig megismertek közül ez a kedvencem, mert teszi a dolgát és könnyű vele dolgozni.

Eddig mindig ecsettel festettem, viszont ezzel a bútorral a lehető legsimább felületre törekedtem, ezért meg akartam tanulni hengerezni. A boltban azt mondták, másfajta henger való a vízbázisú és az oldószeres festékhez. Én vizeset vettem, mert ha lehet, elkerülöm az oldószeres festékeket.

Alapozás előtt Frogtape-pel ragasztottam le azokat a részeket, amiket szabadon akartam hagyni.

Az alapozó elég hamar felületszárazzá válik, ezért is könnyű vele dolgozni és közben meg lehet figyelni, milyen sorrendben és mekkora felületeket érdemes festeni.

Utánakutattam, hogyan kell hengerezni. Nekem az vált be, hogy a bonyolult alakú részekre ecsettel, kicsi szivaccsal vagy a henger végével viszem fel a festéket és ha szükséges és engedi a forma, átmegyek rajta hengerrel.

Sokkal, de sokkal egyenletesebben lehet festeni hengerrel, mint ecsettel és nagy, egyenes felületek esetében gyorsabban is. Cserébe a henger megissza a festék egy részét – főleg a fedőfestéknél vettem észre, hogy jóval több fogyott, mint ecsettel szokott.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Javítás fakittel

Most már mindig alapozás után állok neki javításnak, mert hiába javítom ki előre a hibákat, mindig újabbakat látok meg az alapréteg után.

A fogantyú lukját is eltüntettem, mert a fiók fölötti, jegyzetelős elem kihúzója nem pont középen volt és egységesíteni akartam az összképet.

Nagyobb hézagok esetén, főleg, ha új éleket kell kialakítani, néha több lépésben kell fakittezni-csiszolni, de az eredményt látva megéri.

☝ Fontos, hogy a fakitt csiszolásakor keletkező port száraz ronggyal lehet csak letörölni, különben a víz magával vinné a száraz fakittet is.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Fedőfestés vízbázisú zománcfestékkel

Innentől válik izgalmassá a projekt. 🙂

A Dulux RapiDry satin festéket a Praktikerben vettük, mert az Obi csak a saját kódjait keveri ki. 0,75 liter volt a legkisebb egység, ami 3699 forintba került.

Az eladó megjegyezte, hogy vagány szín. Tényleg az, pedig nekem annyi közöm van a vagánysághoz, mint a kék plakátoknak a demokráciához.

Az egyedileg kevertetett árnyalat képernyőnként különböző lehet, élőben teltebb, mélyebb tónus, mint amit én látok a pubertáskorú monitoromon. 4000 kelvines lámpa világított festés közben, és nem állítottam a fotók színhőmérsékletét.

A piros, műanyag festékes edénnyel lehet összevetni a színt. (A Vacókia-bordóról a feljebb, a Színválasztás alfejezetben tudhatsz meg többet.)

Elégedett vagyok ezzel a festékkel is, nagyjából ugyanolyan vele festeni, mint a Trinát Aqua Kolorral, amivel a bonanza bútorokat festettem.

Első rétegben még átlátszott a fehér festék és enyhén rózsaszínesnek tűnt, a második réteg a legtöbb helyen szépen fedett. Ahol jobban vissza kellett csiszolni, ott toltam rá egy harmadik réteget.

A fedőfesték most is hígabb volt és lassabban száradt az alapozófestéknél. Ami a képeken nem látszik, az az eltelt idő. Ennek a festéknek 6 óra a teljes száradása, de nem mindig tudtam rögtön folytatni a munkát, a festékes eszközökkel pedig kezdeni kellett valamit.

A festékedényt, amibe az egy szuszra elhasználandó festékmennyiséget öntöttem ki, mindig elmostam. A hengert akár műanyag zacskóba is lehet zárni, csak tényleg jól el kell zárni. Én legtöbbször rögtön kimostam és ezzel pazaroltam a festéket, mert frissen sokkal könnyebb kimosni.

A szép felületért meg kell dolgozni, ezért elengedhetetlen a köztes csiszolás, ami néhány mozdulat, ezen nem éri meg spórolni.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Táblafólia ragasztása

A kislakás ajtajára táblafóliát ragasztottunk, ami annyira megtetszett, hogy a telefonasztal jegyzetelős részét is modernizáltuk.

A 45×150 centis, fekete tekercset a Praktikerben vettük, 1299 forintért. Rudi segített ráegyengetni a felületre, a fölösleget alul behajtotta, fölül sniccerrel levágta. Utólag vágva szebb lesz az eredmény: kézzel huzigálva nemigen tudtuk volna pontosan illeszteni a szélét.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Kisebb javítások és összeszerelés

Az ülőkecsúsztató vájat végét meg kellett kicsit erősíteni, a jegyzetelős rész új faékeket kapott és a hat lábat vízszintezővel igazgatjuk a talajon. A lábakat még régebben fúrtuk ki, de csak most ragasztottuk be a szintezőket. Ezek nélkül folyton billegne a bútor.

Összeszerelés előtt egy-két hétig pihentettem a festést, mert tapasztalatból tudom, hogy felületszárazság ide vagy oda, bizony egymásba szerelmesedhetnek a friss festékrétegek, és a válás nem mindig igazságos.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Végeredmény

Összeszerelés után visszafoglalta a helyét az előszobában a kicsi bútor, a kaputelefon alatt, de a természetes fény kedvéért a nappaliban, a szekrényágy előtt és a kertben fotóztam, így jobban látszódik a színe.

Elégedett vagyok a választott árnyalattal, azt a hatást adja, amit kigondoltam. A képeket visszanézve viszont eredeti felülettel, új kárpittal tetszett legjobban. Viszont emlékszem, hogy élőben mennyire nem passzolt és milyen kis kopottka volt.

Sajnálom a fafelületet, de ez volt az ára annak, hogy legyen egy vagány szín is a lakásban.

• 

Az előszobában erre ülünk, amikor cipőt húzunk, a tetejét ideiglenes pakolóként használjuk, alulra pedig Samu pórázát és nyakörvét szoktuk tenni. Onnan tudjuk, hogy sétálni akar, hogy rászagol, aztán ránk néz és úgy tesz, mintha cuki lenne.

Ebben a videóban láthatod a telefonasztal működését. (A szemfülesebbek Samu kutya árnyékát és farokszőrét is megfigyelhetik.)

A jegyzetelős rész fogantyúját azért festettem le, mert más színű lett volna, mint a denevéres fogantyú.

• 

A denevéres fogantyút Etsy-n vettem. (Van még 2 ugyanilyen, írj, ha érdekel.) Megtartottam az eredeti fogantyút, hogy visszatehessem, ha akarom, mert az is szép.

Itt elég jól látszik a hengerrel festett felület simasága. A bonanza bútoraimat ecsettel festettem, azok csíkosak lettek, de nekik jól áll.

• 

A denevér bronzos árnyalata egy kicsit összeköti a Vacok sarok fémjeivel. Ilyesmire is figyelni kell egy egylégterű, 28 négyzetméteres lakásban. 🙂

Így néz ki, ahogy a fóliázott jegyzetelős részre írok krétafilccel. (Ha telefonon nézed, tedd teljes képernyőre és ne Youtube-on nyisd meg, úgy jobban látszik.)

A zord valóság ettől abban tér el, hogy vizes ronggyal kell letörülni a betűket.

Mivel úgyis az előszobán megyünk végig, jól jön egy kis figyelmeztető indulás előtt. Így nem felejtjük el magunkkal vinni az ebédünket vagy mondjuk kivinni a szemetet. 🙂

•